Egy kapcsolat megromlását a szexuális élet megromlása szokta legelőször jelezni. Ez tünethordozó. Ilyenkor a sértett fél / akit visszautasítanak / először elkezdi kérni, majd duzzog, aztán követel, majd esetleg veszekszik - zsarol, fenyeget. Elhidegülnek, megharagszanak kölcsönösen és el is felejtik, mi volt az eredeti konfliktus.

Ez a folyamat így szükségszerűen szakításhoz vezet. Elsősorban azokon a párokon lehet segíteni, akik még a folyamat korai szakaszában keresik fel a szakembert, ugyanis a hatodik szakítás után, az úgynevezett hajtépős szakaszban, amikor a kanapén egymástól két méter távolságban, karba tett kézzel ülnek, fejenként négy darab szeretővel és már csak a gyerekek, meg a lakáshitel tartja össze a kapcsolatot, már igen nehéz bárkinek is segíteni.

Sok kétségbeesett nő orvosai és gyógyszerészei segítségét kéri, miután észreveszi, hogy teljesen elmúlt minden szenvedélyessége. Habár néha konkrét betegség is meghúzódhat a háttérben, abban reménykednek, hogy amint újra jobban lesznek, visszatér a szenvedély is. Arra várnak, hátha valaki ajánlana egy hatékony gyógyszert vagy egyéb megoldást, amelynek révén szexuális életük újra a régi lesz.

Arra várni, hogy a szenvedély visszatérjen, eltarthat egy örökkévalóságig. A nők esetében az izgalmi rendszer teljesen másképp működik, mint a férfiaknál. A nők esetében a szexuális vágy nem a fizikai izgalommal egyszerre jelentkezik, hanem általában utána. Náluk a vágy inkább az elméhez köthető, mint a mechanizmusokhoz és többnyire a partnerkapcsolat és a saját testtel való viszony határozza meg. Éppen ezt a komplexitást kell megismernie nőknek és férfiaknak egyaránt, annak érdekében, hogy képesek legyenek szexuális életüket helyreállítani.

Természetesen, a szenvedély mindig két ember játékának eredménye. Egy érzékeny partner sokat segíthet abban, hogy visszatérhessen a szexuális vágy. Az is előfordulhat, hogy az együttlétre vagy orgazmusra való vágy pontosan akadályozni fogja az élmény elérését. Továbbá az olyan személyek esetében, akik koruk, bizonyos betegségek miatt úgy gondolják, hogy csökken a szexuális teljesítményük, szintén negatív hatást fognak kiváltani.

Nagyon fontos, hogy a párok magukat érzéki szempontból és szexuálisan egyaránt elkötelezzék és nem csak a hálószobában. Sokat javíthat a szexuális életükön az intim gondolataink megosztása egymással, az érintések, csókok, egymás masszírozása. Az elnyújtott előjáték szintén nagyon fontos. Nem elég, ha a partnerünk csak a ki- és bekapcsolt állapotot ismeri és a kettő között semmiféle beállítás nem létezik.

Elég gyakori állapot, hogy a férfi megunta a kedvesével való együttlétet, állítván, hogy valami újra, másra vágyik. Annak ellenére, hogy elég színes volt a szexuális életük és a felesége nyitott volt az újdonságra, a férfi kevesli a heti 2-3 alkalmat, ami vitatkozáshoz vezetett és lassan-lassan az érdeklődés elveszítéséhez.

Természetesen a szakemberek kritikusan reagálnak egy ilyen vallomásra. Szerintük a felnőtt lét kiváltsága éppen az, hogy az ember önmaga felel a saját boldogságáért. Ez a fajta férfi úgy várta volna el a változást, hogy csak a feleségét terhelje, ő maga meg nem tett volna egy lépést sem ennek érdekében.

De mi a helyzet? Mindkét félben rengeteg düh gyűlt fel, amelyet egyikük sem ismert be. Ez pedig egy tartós harccá nőtte ki magát mindkét fél részéről. A férfi "már nem vágyik sokra, kevéssel is megelégedne", ezzel büntetve feleségét és gyakorolva nyomást rá. Körbetáncolják a "vonzódunk egymáshoz" témáját, de a nő valószínűleg már nem vonzódik férjéhez, legalábbis a férfi mutatott arroganciájából következtetve. Lehet, hogy vonzódik a testéhez, de érzelmileg nem vonzódik hozzá. Egyikük sem viselkedik túl megnyerően. Egyikük sem nagylelkű és egyikük sem ismeri ezt el.

Ez nem az a pár, aki meg szokta beszélni a bonyolult problémákat. Ugyanakkor nem is hagyják, hogy ezzel szembesítsék egymást.

Mindamellett arról is szó van, hogy érzelmileg el vannak akadva. Annak ellenére, hogy azt gondolják: el vannak idegenedve egymástól, épp hogy össze vannak olvadva! Az egyetlen probléma az, hogy a férfi meg van győződve róla, hogy a nőnek kell jobb belátásra térni, holott nem veszi észre, hogy a viselkedése eltaszítana minden nőt, hogy azok megvédhessék önérzetüket. Más szóval nagyon középszerű, ami a legtöbb párnál szakítást szokott eredményezni...

Ilyen esetekben nagyon jól jönne egy kis alázatosság. A kihívást az jelenti, hogy belássa és rájöjjön, mi az, amivel visszaszerezhetné a párja vonzalmát. Az elvárás, a duzzogás, az érzelmi zsarolás nem sokat segít, viszont hasznos érzelmileg közeledni, elbűvölni, a másik nőiességét/férfiasságát feléleszteni.

Ferles Péter