"Már százszor megkértelek...", "Már megint...", "Tényleg olyan nagy kérés..?" Ismerős mondatok lehetnek, hisz gyakori nyitómondatai ezek a párkapcsolati konfliktusoknak. Ráadásul ami "már megint" megtörtént, az gyakran egy egészen banális dolog, sőt talán egy olyan apróság, ami a kapcsolat kezdetén még korántsem volt zavaró, fel sem tűnt. Tényleg csak az ismétlődések száma miatt érezzük olykor egyre elviselhetetlenebbnek partnerünk egyes szokásait vagy más is áll a háttérben, avagy mitől alakul ki a társas allergia és van-e rá gyógymód?
Mi az a társas allergia?
Az allergia az immunrendszer egy túlzott reakciója olyan anyagokra, melyek normális körülmények között semmilyen választ nem váltanak ki a szervezet részéről. Nemcsak a testünkben, de a pszichénkben is kialakulhat ez az allergiás reakció párunk bizonyos viselkedéseivel, szokásaival kapcsolatban. A társas allergia jellemzője, hogy minden ismétléssel súlyosbodik. Rendszerint a kapcsolatoknak abban a szakaszában
alakul(hat) ki, amikor a rózsaszín köd oszlani kezd és a pár a mindennapok sűrűjében egyre jobban megismeri egymást. Léteznek jellemző női és férfi allergiák. A nők a párjuk figyelmetlenségét vagy tapintatlanságát tartják egyre elviselhetetlennek, míg a férfiakat gyakran az zavarja, ha párjuk irányítani ,nevelni akarja őket vagy uralkodni akarnak rajtuk.
Látszat-ok és a valóság
Nehezen hihető, hogy a múlhatatlan(nak tűnő) szerelmek végét a szétdobált törölköző vagy a felhajtott WC deszka okozza. Azt is kevés szerelmes gondolja egy kapcsolat elején, hogy egy sms, amelytől megdobbant a szíve, pár hónap múlva a "már megint ellenőrzi, mit csinálok" korántsem felemelő gondolatát hívja elő belőle. Egyes kapcsolatokban miért válnak zavaróvá apróságok, míg más párok miért tolerálják jól egymás zavaró szokásait vagy tulajdonságait is? A történet sohasem a felhajtott WC deszkáról, hanem a kielégítetlen szükségletekről szól egy párkapcsolati konfliktusban! A három legfontosabb igény pedig, amely kielégítése egy jól működő kapcsolat alapja: a kötődés, a gondoskodás és a szexualitás. Ha ezen igények tartósan kielégítetlenek egy párkapcsolatban, akkor az megnyilvánulhat elégedetlenség, frusztráltság vagy harag formájában is, ami kiváló táptalaj a társas allergia kialakulásához.
Egy egyszerű képlet sokatmondó eredménnyel
SZEXUÁLIS EGYÜTTLÉTEK SZÁMA - KONFLIKTUSOK = ?
Ha az egyenlőségjel után pozitív a szám, akkor a kapcsolat jól működik, ha tartósan negatívba csúszik, az rossz prognózist jelent. Ez természetesen egy leegyszerűsített modell a maga számos korlátjával, ugyanakkor figyelemfelhívó, elgondolkodtató a maga egyszerűségében.
Hasonló tartamú - de tágabban értelmezhető és vizsgálatokkal alátámasztott - elmélet szerint: a pár együtt töltött idejében az érzelmileg feltöltő órák aránya az érzelmileg mérgező órákhoz viszonyítva komoly előrejelző erővel bír. Az öt az egyhez arány, amelyben sokkal több a pozitív, mint negatív időszak, arra utal, hogy a pár jelentős érzelmi forrással és szilárd kapcsolati tőkével rendelkezik, ami hosszú távon szinte biztosan megtérül.
Akkor most miről vitatkozunk?
A társas allergia kialakulásának a legnagyobb veszélye, hogy egyenes utat jelent a párkapcsolati játszmák felé. Eltereli a figyelmet a valós problémáról és a konfliktus központjába a tünet kerül a kiváltó ok helyett, így a megoldásra is lényegesen kisebb az esély. Elképzelhető, hogy egy párkapcsolatban a felek valóban nem tudják kielégíteni egymás vágyait és igényeit, ilyenkor természetesen a játszmamentes őszinteség sem mentheti meg a kapcsolatot, de megóvhat attól, hogy hosszasan és értelmetlenül bántsák egymást a pár tagjai. Ha happy end nem is lehet, gyors és fájdalommentes befejezés igen!
Sok esetben azonban van, lehetne megoldás, ha ki tudjuk mondani azt, ami valójában fáj vagy hiányzik. Ennek természetesen előfeltétele az, hogy mi magunk felismerjük, hogy mit várunk a párunktól, mit nem kapunk meg vagy épp mennyire reálisak a vágyaink. Mielőtt tehát századszor és már megint vitát nyitnánk a WC deszka kérdéséről, talán gondoljuk át, miről is szeretnénk beszélni őszintén, játszmamentesen...
kreatívpszichológia.blog.hu Kovács Szilvia