Nagyon feltűnő, hogy a médiákban, még a szociális témákhoz nem teljesen érzéketlen körökben sem, az idősekről valamiért nincs szó vagy csak nagyon ritkán, pedig az időskor mindenkit érinteni fog, hacsak nem hal meg fiatalon...

A kortárs kultúrában a fiatalságot fetisizáljuk, az idősek nem jelentenek akkora értéket, fiatalságterror van, nyugodtan kijelenthetjük...Az, hogy mondjuk a reklámokban nem jelenik meg célközönségként az idősebb korosztály, a "láthatatlanságot" erősíti, ez tényleg egy picit azt közvetíti, hogy aki elért egy bizonyos kort, annak onnantól kezdve az a szerepe a társadalomban, hogy szépen várakozzon a halálra...

Annyira ragaszkodunk a fiatalsághoz, hogy a végén magunkat gyűlöljük meg...A minket körülvevő ingerek, reklámok, filmek, sorozatok és a teljes média felülreprezentálja a fiatalokat, és az időskort elfelejtve a fiatalságot állítja csak be normának és értéknek. Mivel ez az élet természetével ellentétes, feszültséget és szorongást okoz az egyénben, ha már nem fiatal. Mégis, ez a felfogás annyira beleivódott a kultúránkba, hogy meg sem kérdőjelezzük a létjogosultságát...

Csak azt felejtjük el, hogy mielőtt meghalunk, meg is öregszünk...

( Javaslom elolvasni Dino Buzzatti: Hajtóvadászat öregekre című novelláját, tanulságos lesz...    grimaszk )