Most 2024-et írunk...100 év múlva, 2124-ben, mindannyian el leszünk temetve a rokonainkkal és barátainkkal együtt...

Idegenek fognak élni az otthonainkban, amelyek felépítéséért oly keményen küzdöttünk, és övék lesz mindenünk, amit ma birtoklunk. Minden vagyonunk ismeretleneké és még meg nem születetteké lesz, beleértve azt az autót is, amelyre talán egy vagyont is elköltöttünk, és valószínűleg már csak ócskavas lesz, lehetőleg egy ismeretlen gyűjtő kezében.

Utódaink alig fogják tudni, hogy kik is voltunk, és nem is emlékeznek majd ránk. Hányan ismerjük nagyapáink apját? Halálunk után még néhány évig emlékeznek ránk, aztán csak egy portré vagyunk valakinek a könyvespolcán, és néhány év múlva történelmünk, fényképeink, tetteink eltűnnek a történelem feledésébe merülve. MÁR EMLÉKEK SEM LESZÜNK...

Ha egy nap megállnánk, hogy ezeket rendesen átgondoljuk, talán megértenénk, milyen tudatlan és egyszerű volt az az álom, hogy mindenfélét elérjünk...Ha csak ezen gondolkoznánk, biztosan megváltozna a megközelítésünk és a gondolataink. MÁS EMBEREKKÉ LENNÉNK.

Mindig többet akarva, nincs időd arra, ami igazán értékes ebben az életben.

Mihelyt megváltoztatnám, hogy megéljem és élvezzem azokat a sétákat, amelyeket soha nem tettem meg, azokat az öleléseket, amelyeket nem adtam, azokat a csókokat a szerelmemnek, gyerekeimnek és szeretteimnek, azokat a vicceket, amelyekre nem volt időm...Minden bizonnyal ezek lennének a legszebb pillanatok, amelyekre visszaemlékeznék, elvégre örömmel töltötték volna meg az életemet.

Néhányan pedig minden napot kapzsisággal, önzőséggel és intoleranciával pazarolunk el...

Az élet minden perce felbecsülhetetlen, és soha nem fog megismétlődni, ezért szánj időt arra, hogy élvezd, légy hálás és ünnepeld, hogy létezel...

Buddhist