Nagyon megrázott, nagyon kegyetlenül hangzott egy ismerősöm mondata, hogy szerinte nő és férfi együttélése maximum 10-15 évre kódolható, mert olyan tempóban változnak, főleg 40 fölött a felnőtt emberek, hogy őszerinte nem sanszos, hogy együtt maradjanak.

Én meg azt gondolom, hogy ott kezdődik el a nagy játék, amikor igenis megtanulsz küzdeni a másikért egy kicsit, és nem csak azért, mert a régi szép emlékek összetartanak, vagy mert gyerekeitek születtek, hanem azért, mert van egy csomó tulajdonsága, amit becsülsz, sőt tudod, hogy nem találod meg másban, miközben rengeteg negatív tulajdonsága is van.

És akkor itt jön az, hogy oda kell állni a tükör elé és azt kell mondani, hogy vajon nekem mik lehetnek ezek a negatív tulajdonságaim, vajon bennem mit utálhat ez az ember, akivel együtt élek? És mi az, amin én tudok változtatni?

Szerintem ezek az alapkérdések egy hosszú távú kapcsolatban...

grimaszk