Minden férfiembernek az a sorsa, hogy életében egyszer találkozzon a "boszorkányával"...
Azt mondják, előbb-utóbb mindenki megtalálja a gazdáját. És hogy minden férfi találkozik vele életében - az "IGAZI" , a "boszorkány", aki ellopja a szívét, megbabonázza és véget vet mindennek...A boszorkány, és nem a hercegnő. A hercegnő az az első szerelem, fantázia, valószerűtlen - már megtörtént, elmúlt...
A hercegnő herceget keres, fehér lovon ülő lovagot, aki megmentheti - Isten tudja mitől ( hagyjuk is a mesebeli herceget és hercegnőt, de maradva a királyi családnál, sokkal reálisabb például, hogy a királylány kamarása beleszeret a főnökébe, így akár a királylány is lehet a "boszorkány").
A boszorkány remekül boldogul egyedül is. De a férfi akarja őt. Erősnek, veszélyesnek érzi magát mellette. Nem kell megmenteni. De ő mégis meg akarja menteni...néha önnön magától... Azt, amelyik mágnesként vonzza.
Ő bármit megtehet. Felmehet hozzá a trónra, de le is viheti - nagyon alacsonyra, szinte le a földre...
Arra készteti, hogy a hajába fújja a szelet, és álmában átölelje. Természetesen "látnia kell, fel kell ismernie". És ELFOGADNI - a varázslatáért...
Minden férfi találkozik vele egyszer életében - persze nem mindenki tudja felismerni és elkapni a pillanatot, megtalálni a varázslatot, hogy valóban az ÖVÉ...talán őt nevezi később "élete szerelmének"?
Ezért ha már találkoztál a boszorkányoddal, SZERESD! Akkor is, amikor nem kellene, akkor is, ha rossz és meggyötör, akkor is, ha nem is vállal fel teljesen, akkor is ha nem tudod, hogyan és miért...és akkor is, ha végül elhagy...