A hűtlenséggel azt az embert akarjuk elhagyni, akivé mi magunk váltunk...

Nem azért megyünk máshová, mert másik társ kell. Azért megyünk máshová, mert önmagunk egy másik, új verzióját keressük, egy másik ént.

Önmagunkat unjuk ilyenkor, a becsontosodott élethelyzetet, és talán nem is a külső kapcsolat vonz, hanem a bizsergető érzés, a titkos harmadikkal mások lehetünk, másnak élhetjük meg önmagunkat...A hűtlenség nem arról szól, hogy el akarom hagyni a társamat. Azt az embert akarom elhagyni, akivé én magam váltam. Nem is a szex a lényeg. Mindez a figyelem szükségletéről, önmagam új oldalainak megismeréséről szól, hogy olyan dolgokat tapasztaljak meg, amit már rég elveszettnek hittem önmagamban, vagy amivel még soha nem is találkoztam.

A mai ember különösképpen ki van éhezve a pozitív megerősítés - impulzusikra, folyamatos, jótékonyan stimuláló külső visszajelzésekre vágyik, hogy ő is szexi, szerethető, izgalmas, vagy különleges...Miért lépünk félre? Belemegyünk, mert ÍGY AKARJUK. Mert ahogyan a hűség döntés kérdése, ugyanúgy a hűtlenség is az, és hivatkozhatunk mindenfélére, csalfa természetre, családi halmozottságra, hormonok tombolására, kémiára, túl sok italra...De mindez csak szócséplés és üres magyarázkodás...

 

Grimaszk