Szerintem a modern párkapcsolat működtetéséhez elsősorban önismeret kell és az a tisztelet, amellyel a másik felé fordulok, mert tudni szeretném, neki mi tenne jót. Ítélkezés nélkül. Ha őszintén olyasmire vágyik, amit én képtelen vagyok megadni neki, akkor valószínűleg nem én vagyok számára a megfelelő. Ha nem derítem ki, hogy mire vágyik, illetve ő maga sem tudja, mert még nem tart ott önismeretben, akkor olyasmiket fogok talán adni, amikre nincs szüksége, és azt, amire szüksége lenne, megtagadom tőle...

Már csak ezért sem szabadna túl korán elköteleződni: mert nagyon fiatalon még nem is tudhatjuk, mit szeretnénk. Egyáltalán nem ismerjük mindazt, amit szeretnénk.

Ha pedig már benne vagyunk egy kapcsolatban, de érezzük, hogy nem teljesen stimmelnek a dolgok, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy megkérdezzük a partnerünket, ő mitől érezné, hogy szeretjük. És persze mi is mondjuk el, hogy mitől érezzük úgy, hogy szeretnek. Nem feltétlenül ugyanattól, ahogy eddig a partner megpróbálta kimutatni az érzelmeit irányunkban...

A modern párkapcsolat attól fog működni, ha időt szánunk a megismerésre és nem akarjuk ráerőltetni a saját sémáinkat a másikra. De magunkra sem...