Ha nem állsz készen egy új kapcsolatra, érdemes megnézni, mi hátráltat!
Vannak helyzetek, amikor lelkileg nem állunk készen egy új párkapcsolatra. Az előző kapcsolat lezárása nem feltétlenül jelenti, hogy fel is dolgoztuk sérelmeinket, megoldottuk a problémákat. Érdemes ilyenkor számot vetni a múlttal: tisztázni, miért volt nehéz fenntartani a kapcsolatot és min kell változtatnunk, hogy a következő kapcsolatunk jobb legyen. Nézzük, mik lehetnek ezek:
FRUSZTRÁL A TUDAT, HOGY LECSERÉLHETŐ VAGY
A párkapcsolatban olyan köteléket keresünk, amihez a szülő-gyerek kapcsolat adja a mintát. Minthogy a vérségi kötelék egy életre szól, a párkapcsolattól is azt várjuk, hogy örökké tartson. A páromnak én legyek a legfontosabb és ez mindig maradjon így.
A mai kapcsolat azonban nem feltétlenül nyújt ilyen stabilitást, ezért több csalódás is érhet. Kénytelenek vagyunk szembenézni azzal, hogy lecserélhetők vagyunk és ez frusztrációt okoz.
Az első tapasztalatok különösen meghatározóak. Aki rossz élményekkel indul el ezen az úton, annak a további kapcsolatokba vetett hite is meginoghat.
BIZONYÍTANI AKAROD, HOGY ELÉG VAGY
Jelen lehet az állandó bizonyítási vágy, a rejtett teljesítménykényszer és az az érzés, hogy soha nem leszek elég. Ez azokra jellemző, akik gyerekkorukban nem kapták meg azt az elismerést, szeretetet, megbecsülést, amire vágytak.
A kielégítetlen vágy, hogy megfeleljünk, irányulhat a volt, a jelenlegi, vagy potenciálisan jövőbeli partnerre is. Persze, az elismerés utáni vágy nem a párunknak szól, hanem a szülőnek. Sőt, mélyebbre ásva kiderülhet, hogy saját magunknak...
FÉLSZ AZ EGYEDÜLLÉTTŐL
Vannak kiüresedett kapcsolatok, amelyek már nem nyújtanak semmit, mégse bontják fel őket. Miért?
Sok esetben azért nem tud valaki továbblépni, mert fél az egyedülléttől. Inkább a rossz kapcsolat - az ismert dolog -mint az egyedüllét, ami ismeretlen.
Ha valaki szorong, hogy egyedül elveszett és magányos lesz, akkor inkább eltűri, hogy bántsák, vagy ő bántja a másikat, csak ne kelljen egyedül maradnia.
Se veled, se nélküled kapcsolatban ez gyakran megfigyelhető.
KORÁBBI SÉRÜLÉSEID MEGBÉNÍTANAK
Egy kapcsolatban sohasem indulunk teljesen tiszta lappal. Mindig vannak korábbi tapasztalatok, amiknek hozadékait magunkkal cipeljük.
Már a korai szülő-gyerek kapcsolatban, majd később barátságaink, szerelmeink során átélt élmények is velünk maradnak. Előfordulhat, hogy egy ilyen "csomagot" nem tudunk lerakni: folyamatosan újrajátsszuk az adott helyzetet / kétszer vagy többször "ugyanabba a folyóba lépünk" /.
Ha tehát valakinek ugyanaz a probléma újra és újra visszatér a párkapcsolataiban, akkor érdemes elindulni egy önismereti úton. Csak így érthetjük meg, miért működünk kapcsolatainkban úgy, ahogy.
NEM TESZED BELE MAGAD, MERT FÉLSZ, HOGY ELHAGYNAK
Tanulva kudarcainkból, új kapcsolatainkban egyre óvatosabbak vagyunk. Már nem adunk bele mindent, így védjük magunkat a sérülésektől. Vagy úgy állunk hozzá, hogy "ha nem működik, legfeljebb elválunk".
Ez a módszer biztonságérzetet ad. Azzal az illúzióval kecsegtet, hogy nem sérülhetünk. Ugyanakkor van egy veszélye: tönkremehet miatta a kapcsolat.
Ha nem teszed bele magad, az ördögi kört indíthat el. Azért nem adsz bele mindent, mert félsz, hogy elhagynak és végül el is hagynak - méghozzá azért, mert nem adtál bele mindent...
HA ROSSZUL ÉRZED MAGAD, VAGY NEM VAGY BOLDOG... / hajlamos lehetsz azt gondolni, a párod az oka /
Hajlamosak vagyunk egymást hibáztatni. Azt mondjuk, a másik nem adta meg, amire vágyunk. Miatta nem lehetünk olyanok, amilyenek szeretnénk lenni.
Ha valamit hiányolsz a kapcsolatodból, ne szakíts elhamarkodottan! Gondold előbb végig, mit nyújt a kapcsolat neked! Gyakran ugyanis a párunktól sokkal többet kapunk, mint amit valaki más nyújtana.
Még az is lehet, hogy később ráébredsz: maga a párod sokkal jobban hiányozna, mint az a dolog, amit nem kaptál meg tőle...
onmagad.blog.hu