Ha TE most TITOKBAN valakinek a SZERETŐJE vagy, beszéljünk csak egy kicsit rólad!
Szeretői státuszban hosszú távon általában kétféle típusú ember marad.
Az első típusba azok tartoznak, akik azt mondják: Nekem csak "ARRA" van szükségem, nem akarok elköteleződni!
A második típusba pedig azok a szeretők tartoznak, akik pont hogy azért maradnak szeretői viszonyban, mert azt vallják, hogy el akarnak köteleződni.
És persze van egy harmadik kategória, amikor az illető nem tudja, hogy szeretői státuszban van.
Na most, ha valaki nem az 1-es, hanem a 2-es kategória, vagyis úgy van szeretői státuszban, hogy igazából el akarna köteleződni, akkor érdemes körülgondolnia pár dolgot.
Ilyenkor reménykedünk, sőt hosszú éveken keresztül hitegetve vagyunk, hogy miattunk egyszer majd elhagyja a családját és mindenki előtt felvállal engem. Közben valahogy érezzük, hogy nem fogja. Lehet itt az ideje elhagyni Andersent, a nagy mesemondót: a szeretői státusz mindig magában hordozza azt, hogy én állandóan csak a második lehetek. Vagy ha még gyerekek vannak, akkor a nagyon sokadik.
Lehet, hogy gyerekkorodban arra programoztak, hogy TE MINDIG CSAK A MÁSODIK LEHETSZ?
Hogy állok én az önbizalmammal és az önbecsülésemmel, ha hosszútávon benne maradok egy számomra méltatlan helyzetben, amikor érzem, hogy soha nem fognak felvállalni?
Illetve a legfontosabb, hogy el tudom-e hinni magamról, hogy valakinek az életében ÉN AZ ELSŐ SZÁMÚ helyet töltsem be?
Aki rendszeresen szeretői viszonyokban találja magát, érdemes megfigyelnie, hogy lehet, hogy őrá is jellemző az, hogy gyerekkorában egy elhanyagolt, mellőzött gyerek volt, érzelmi szempontból legalábbis biztos. A gyerekkorodban azt élted meg, hogy a számodra fontos személynek nem voltál fontos és mindig csak a második voltál, mily érdekes, hogy ezt az élményt újrateremted folyamatosan felnőttként is. Ez ad egy otthonos érzést számodra és az elme mindig azt keresi, ami ismerős.
És ha te a sóvárgó, megalkuvó szerető vagy, akkor a megoldás az az, hogy az önbizalmadat és az önbecsülésedet felfejleszted. Ezáltal megszünteted a szeretetéhséget és társfüggőségedet, ami azt jelenti, hogy egyedül is jól tudod magad érezni és nem leszel magányos.
És mivel eleged lett abból, hogy SAJÁT ÉLETED MELLÉKSZEREPLŐJE legyél, ezért elkezded magadat újra királyként, vagy királylányként kezelni.
Általános élettörvény, hogy amennyi tiszteletet kapunk másoktól, amennyit saját magunknak adunk. Bónuszként, mivel megjavítottad a magaddal való viszonyodat, ezért már nem leszel rászorulva másoknak a szeretetmorzsáira!
Morzsák? Mézédes kalács, ami neked jár! Úgyhogy itt az ideje, hogy kihúzd magad!