A válás egyik családban sem fájdalommentes. A gyerek érdekében néha mégis jobb emellett dönteni, mint fenntartani egy rossz házasságot. Ha a két fél jól kezeli, a szülők különválása boldog jövőt eredményezhet a gyerek számára, míg egy problémákkal és konfliktusokkal teli házasságban mindenki csak szenved - beleértve a gyereket is.

A gyerek számára a szülei egészségtelen kapcsolata szolgál példaként

A gyerekek megtanulják a párkapcsolati mintákat. Ha azt látják, hogy a szüleik vég nélkül marják egymást, ugyanezt fogják csinálni ők is. Azt fogják hinni, hogy jó megoldás egy egészségtelen kapcsolatban maradni, így kevésbé lesznek képesek boldog párkapcsolatot és házasságot fenntartani.

A féltékenység, a könnyen dühbe gurulás, a párral szembeni némaság, dominancia és kritizálás olyan toxikus szülői viselkedésformák, amelyek nagyobb eséllyel vezetnek boldogtalan házassághoz a gyerek életében.

Soha nem tudja megszokni a szülők veszekedését

A gyerekek nagyon jól érzékelik a negatív érzelmeket, szuperérzékenyek a romboló hatású családi konfliktusokra. Azoknak a szülőknek a gyerekei, akik gyakran tiszteletlenül bánnak egymással, szociálisan és érzelmileg kevésbé lesznek kiegyensúlyozottak.

A szülők közti feszültség félelmet kelt a gyermekben, bizonytalannak, elutasítottnak és bűnösnek érzi magát tőle. Ahelyett, hogy hozzászokna és megbirkózna ezzel, olyan felnőtté fog válni, akinek alacsony az önértékelése, bizalmi problémái vannak és értéktelennek érzi magát.

Sokkal fogékonyabb lesz a stresszre

Amikor egy gyerek nem érzi magát biztonságban a saját otthonában, sokkal fogékonyabbá válik a stresszre és az átlagos helyzetek is félelmet kelthetnek benne. A bennük lévő feszültség rémálmokhoz és állandó aggódásokhoz vezethet.

Amikor a mérgező szülők gyereke felnő, nehezen tudja majd elfogadni, hogy egy párkapcsolatnak a félreértések is a részei. Előfordulhat, hogy túlzottan önkritikussá válnak és a még nem túl komoly problémák esetén is a kelleténél jobban vádolják magukat.

Problémái lehetnek a kapcsolatok kialakításában

A toxikus környezetben élő gyerekeknél nemcsak annak a veszélye nagyobb, hogy felnőttként nehezebben boldogulnak majd a párkapcsolatokkal, de a kortársaival való kapcsolataikat is súlyosan érintheti ez. Az otthoni gondok megnehezítik számukra társaikkal való kiegyensúlyozott kapcsolatok kiépítését, a testvérükkel pedig a kapcsolatuk túlféltő vagy éppen túl távoli lehet.

A boldogtalan családokban a gyereknek nincs lehetősége véget vetni annak, ami körülötte és vele történik. Ezért felnőttként nehézséget okoz majd számára, hogy azokról a dolgokról beszéljen, amiket nem szeret a párjában és nehezebben fog tudni egészséges kötődést kialakítani.

Megpróbálja elnyomni az érzéseit és rossz szokásokat alakít ki

A gyerekek gyakran csinálnak azért bizonyos dolgokat, hogy háttérbe szorítsák az érzelmeiket. A családban fennálló stresszes helyzetre káros szokások kialakításával reagálhatnak.

Ilyen lehet a túlevés, a megállás nélküli videojátékozás vagy más olyan cselekedetek, amik segítségével kiszakadhat a valóságból. Rossz érzéseik közvetlenül is megmutatkozhatnak pl. az iskolai eredmények romlásában, a társaival való verekedésekben, vagy a játék közbeni düh megjelenésében.

Megrémülhetnek a saját érzéseiktől

A kritika és a harag nem jelenti automatikusan azt, hogy két ember többé nem tiszteli egymást. Ilyen egy normális párkapcsolatban is előfordulhat. De a romboló hatású viselkedés a szülők között, mint pl. egymás elkerülése, a szóbeli agresszió vagy a másik faképnél hagyása azt taníthatják a gyereknek, hogy kimutatni az érzelmeit nem biztonságos stratégia.

A gyerek hajlamos lesz azt hinni, hogy a kritika és harag extrém veszélyforrások. Felnőttként pedig természetesen követni fogja szülei példáját.

A gyerek többnyire jobban teljesít egy nem toxikus környezetben, még akkor is, ha szülei különváltak. Azoknak, akik stresszes környezetben nőnek fel, nagyobb esélyük van szembekerülni a depresszióval, a szorongással és hasonló problémákkal, míg azok a gyerekek, akiknek szülei a válás mellett döntöttek, idővel nagyon jól alkalmazkodtak az új élethelyzethez.

Ehhez azonban arra is szükség van, hogy a szülők megtalálják a válásnak azt a módját, melyben a gyermek jóléte alapvető szempont, illetve, hogy hajlandóak legyenek egy jó, barátságos viszonyt fenntartani a válás után.