Könyörgés
Ha valakinek könyörögni kell mindenért, ne sok energiát fektess bele, mert te elfáradsz, ő viszont szarik rá!
Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:
Ha valakinek könyörögni kell mindenért, ne sok energiát fektess bele, mert te elfáradsz, ő viszont szarik rá!
Azt hiszem, a legszomorúbb emberek mindent elkövetnek, hogy másokat boldoggá tegyenek, mert tudják, milyen teljesen értéktelennek érezni magad, és nem akarják, hogy más is így érezzen...
Néhány ember igazán hálás lehet a tükörnek, hogy csak a külsejét mutatja meg...
Az egyik legjobb tanács, amit valaha is kaptam: "Ne fogadd el azoktól a kritikát, akikhez sosem fordulnál tanácsért."
"Házastársamat társasházra cserélném." Jelige: SOS
Ne kérdezd, miért vagyok csendes. Én sem kérdezgetem, miért pofázol annyit!
Minél idegesebb vagyok, annál inkább bővül a szókincsem.
A tükör sürgetett borotvált arccal
Indulni kéne, na mi lesz a harccal
Szóltak a hírek, ki vitte többre
Rezgett a mérce
Féltem fölötte...
Keserűségem, gyönyörűségem
Ördögök, angyalok oldalán éltem
Tetszhalálom, feltámadásom
Nem múlt máson, csak asszonyon, lányon...
Ne legyél ifjú és ne olyan szép
Ahogy a címlapok szeretnék
Se kamerával, se szabad szemmel
Nem látszik benned s bennem az ember...
Nem győz a halálon semmilyen képlet
Csak az az élet, mit szerelem éltet
Nem teremt jövőt, világot, szépet
Csak az ölelésem, az ölelésed...
Ölelj át, ölelj át
Ölelj át, ha te is láttad
Hogy milyen világnak fordítok hátat
Nem lehet más úr felettem
Csak a szerelem...
Presser Gábor: Csak a szerelem (dalszöveg)