Facebookozok...
Teljesen nyugodtan Facebookoztam, mikor eszembe jutott, hogy mennyi dolgom van...Most idegesen Facebookozom...
Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:
Teljesen nyugodtan Facebookoztam, mikor eszembe jutott, hogy mennyi dolgom van...Most idegesen Facebookozom...
Szexuálisan felszabadult korban élünk és sokan meglehetősen nyitottnak tartják magukat ezen a téren. Mégis rengeteg a szexuális probléma...Miért van ez? Azért, mert ez a nyitottság csak a gondolkodásban és a viselkedésben nyilvánul meg, az érzelmek és az érzékiség szintjén viszont rengeteg a korlát...
Manapság már toleránsabban gondolkodunk, elfogadunk és kipróbálunk olyan dolgokat, amiket régebben nem. Ráadásul mindenfelől ömlik ránk a szexualitás, a pornóoldalak ezrei érhetők el egyetlen kattintással - és bizony sokan alapnormává emelték az ott látottakat. Más lett a gondolkodásunk, más lett a viselkedésünk. Az érzelmeink azonban nem. Az egóvezérelte, érzelmileg sebzett, önmagáért felelősséget vállalni nem tudó emberek számára a szex ugyanúgy függőséget okozó kényszeres cselekedet, mint minden más...Hajszolni hajszolja, de igazából sose tud kielégülni...mert a kielégülés nem (csak) a test szintjén történik.
Régen elszáguldott a "vágy villamosa"... - mostanra se vágy, se villamos...
Az enyémbe belenéztem reggel, és azt mondta: "Figyelem! A nyugalom megzavarására alkalmas képek jelentkeznek!"
Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy "nincs". Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül - a hiányában döbbenünk rá, mennyire szerettük...
A világ tele van "majd emberekkel". Majd hívlak, majd találkozunk...majd, majd, majd. Ne higgy ezeknek az embereknek! A szavuk annyit ér, mint egy buborék, amit a kisgyerek elkap és volt-nincs. A majd nem létezik. Csak olyan van, hogy most. Hiszen az életedet sem majd éled, hanem most...
Nőt keresni felesleges. Ha egy férfinak túl fontos a nő, akkor így megfeledkezik magáról, megfeledkezik férfi lenni. Elkezd megfelelni annak, hogy mi kéne ennek a nőnek, hogy hogyan tudom ezt a nőt megtartani, ahelyett, hogy önmaga lenne. A férfi vagy lenyűgözi a nőt, vagy imádja (törődik vele, gondoskodni akar róla), a kettő együtt nem működik. A kapcsolat azzal a nővel működik, aki nem fontosabb saját magam számára, mint én magam. Tehát a párkapcsolat azzal a nővel működik, akit az ember le tud szarni...Sok nagyon vonzó nőnek a drámája, hogy ő vágyna arra, hogy lenyűgözzék, de mindenki csak imádja. Pedig ő lenyűgözött szeretne lenni...
Igazán vágyni csak az elérhetetlenekre tudunk...