Mondd el
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem...
Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:
Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem...
A legrosszabb a világon az, amikor a hülyeség szorgalommal párosul...
Amikor padlón vagy, legalább szedjél fel onnan valamit!
Házasság? Nem szaporodom fogságban!
Néha csontvázról álmodok,
Csak elindul felém,
jön közelebb, egyre közelebb.
Nem bírom tovább, visítok
és felébredek.
- Csak álom volt -
mondja anya.
Mintha sokat segítene,
hogy a szörnyűség itt belül van
és nem ott kívül.
/ Ingrid Sjöstrand: Svéd gyerekversek /
Az emberiség olyan, mint a krumpli: a java a föld alatt van.
Istenem, adj HIGGADTSÁGOT, hogy belenyugodjak abba, amin nem tudok változtatni;
BÁTORSÁGOT, hogy változtassak azon, amin tudok;
és BÖLCSESSÉGET, hogy különbséget tudjak tenni a kettő között...
/ Reinhold Niebuhr /
Akár az ujjak az ökölben
az ütlegekhez összezárva:
szorongunk gyűrötten, gyötörten
kik jók lennénk simogatásra.
/ Ladányi Mihály költő /