Csak lenni
Gyakran elég csak lenni valakivel...Nem kell, hogy megérintsen. Még a beszéd sem kell. Egy érzés suhan át köztetek. Nem vagy egyedül.
/ Marilyn Monroe /
Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:
Gyakran elég csak lenni valakivel...Nem kell, hogy megérintsen. Még a beszéd sem kell. Egy érzés suhan át köztetek. Nem vagy egyedül.
/ Marilyn Monroe /
Egyszer egy nőknek szóló előadáson az előadó megkérdezte a résztvevőket: - Ki az, aki Önök közül tiszta szívből szereti a párját? Nem túl meglepő módon szinte mindegyik nő felemelte a kezét.
Az előadó ismét feltett egy kérdést: - Mikor volt az utolsó alkalom, amikor a párjuk tudtára adták, hogy mennyire szeretik őket? A legtöbb nő azt mondta, hogy a mai nap folyamán is, néhányan tegnap, páran pedig nem is emlékeztek.
Ezután az előadó megkérte a hölgyeket, hogy vegyék elő telefonjukat és küldjék el a következő üzenetet a szerelmüknek: "Szeretlek Édesem!"
Mind a húsz nő elküldte a férjének ezt az üzenetet. Miután megérkeztek a válaszok a férfiaktól, arra kérte a hölgyeket, hogy cseréljenek telefont a mellettük ülővel és hangosan olvassák fel a kapott válaszokat. Íme a legérdekesebbek:
- Álmodom vagy mi?
- Ki a halál szórakozik?
- Áruld el azonnal, hogy kinek szántad ezt az üzenetet valójában!
- Ja, én is szeretlek. Mizu veled?
- Azt hittem, megbeszéltük, hogy nap közben nem iszol...
- Gyerekeim gyönyörű édesanyja, talán beteg vagy, vagy mi?
- Mi van? Lefogadom, hogy megint összetörted a kocsit...
- Ezt nem értem...Mi jár a fejedben?
- Mit műveltél már megint, Asszony?!
- Ne kerülgessük a forró kását, inkább egyszerűen csak mondd meg, hogy mennyit akarsz!
- Mi van? Anyád már megint hozzánk költözik, igaz?
Hmmmmm...
Soha ne válaszolj,
amikor mérges vagy.
Soha ne ígérj,
amikor boldog vagy.
Soha ne dönts,
amikor szomorú vagy...
Ha nem lenne utolsó pillanat, akkor semmi sem készülne el.
Csak tudnám, miért mondják azt, hogy turistaszezon, ha nem szabad rájuk lőni?
Nincsenek izmok a megbocsátásra. Nem lehet elhatározni, nem lehet akarattal megbocsátani valakinek. Tehetsz úgy, mondhatod azt, hogy megbocsátasz, de a szívedből nem fog eltűnni a megbántottság...
A szeretet egyik alapvetése az, hogy tudnálak bántani, de nem foglak.
Előbb magunkra kell vigyáznunk, utána másokra! A sorrend fontos, előbb én, utána a többiek. Ha a sorrend megfordul, az ember soha nem talál rá a boldogságra.
Hatalmas bátorság kell ahhoz, hogy megmondjuk, felvállaljuk, ami belül van. Legtöbbször inkább azt mutatjuk, amire a másik/mások vágynak, amit elvárnak tőlünk. Sőt egy idő után elkezdünk arra vágyni, és azt hisszük, hogy a másik vágya a mi vágyunk is. Ez vegytiszta őrület, hiszen még egy egysejtű organizmus is jobban tudja, hogy mit akar: a fényt keresi, mert tudja, neki arra van szüksége. Az ember számára vajon miért olyan nehéz felvállalni, ami neki jó, ami az ő saját vágya?
A jó kapcsolat kritériuma, hogy velem szabadabb a másik, mint ha egyedül lenne, nem kell a szabadsággal fizetni a kapcsolatért.
Ha akarok valamit csinálni, akkor miért nem csinálom? Hát, mert akkor valószínűleg nem akarom. Lehet, hogy csak akarni akarom, hogy akarjam, de nem akarom.
Minél több tabut szeg meg az ember, annál érdekesebb lesz az élete...
Megtanulja az ember, hogy nem kell ragaszkodni, nem kell kötődni, hogy a megromlott kapcsolatokat ott lehet hagyni, nem kell örökké azokkal lenni, akikkel az ember elkezdte az életét. Ez a hindu pszichológia.
Ha valaki más, mint én, és ez zavar vagy megijeszt, akkor könnyen rámondhatom, hogy őrült, rossz vagy beteg. Ezzel a három kategóriával választjuk el magunkat azoktól, akik mások. Észre sem vesszük, hogy mi is mások vagyunk...
Az unalom definíciója az, hogy bármiről legyen is szó, az ember arra vár, hogy vége legyen.
/ Feldmár András író-pszichoterapeuta /
Rájöttem, hogy a huszonéves lányok fantasztikusak, egészen addig, amíg meg nem látod őket a férfival, aki összetörte a szíved.
Mi ítélkezünk, ez a hobbink. Vannak, akik kézműveskednek, zenélnek, sportolnak, mi ítélkezünk...