Hó vége
Nálam már olyan szegénység van hó végén, hogy amikor leültem a tó partjára, a kacsák dobálták nekem a kenyeret...
Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:
Nálam már olyan szegénység van hó végén, hogy amikor leültem a tó partjára, a kacsák dobálták nekem a kenyeret...
Én úgy lógok ki a sorból, hogy nem állok be!
Tudtad? A banán jó hasmenésre, csak nem szabad kihúzni...
Ha reggelit viszek az ágyadba, elég egy szimpla "köszönöm". Nem kell ez a felesleges "hogy jutottál be a lakásomba" hiszti!
Az igazság senkit nem érdekel, amíg a hazugság jobban van tálalva...
Minél kevesebbet tud valaki egy dologról, annál inkább hajlamos arra, hogy túlbecsülje saját tudását, avagy: amíg a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak ugyanakkor tele vannak kételyekkel...
Konklúzió: Muszáj valamennyire intelligensnek lenni ahhoz, hogy észrevedd, milyen hülye vagy!
Két nő beszélget. Az egyik: Képzeld, a férjem impotens! Mire a másik: Te csak azt hiszed!
A gumióvszer nem nyújt teljes biztonságot. A pasimon is volt...mégis lelőtte a férjem.