Napló

Leckék, amire az élet keményen megtanít...

Azok az emberek, akikért bármit megtennél, lehet, hogy nem mozdítanak meg egy ujjat sem érted.

Néha az a személy, akit a legjobban szeretsz, fog a legmélyebben megbántani.

Ha egyszer a bizalom megszakad, a dolgok soha többé nem lesznek ugyanolyanok.

Senki nem jön megmenteni téged - magadnak kell megmentened magad.

Nem adhatsz magadból folyton másoknak, miközben lassan elfogysz belül.

Az élet nem mindig lesz érthető, még akkor sem, ha mindent "jól" csináltál.

A tisztelet nélküli szerelem lassan kiszívja a lelkedet.

A tökéletes pillanatokra várni azt jelenti, hogy elszalasztod az igaziakat.

Büszkeség

Beismerni, hogy tévedtél, fáj, de a büszkeség még többe fog kerülni...

Szabadság

Húsz évesen azt hiszed, a szabadság az, hogy bármit megtehetsz. Negyven felett rájössz, hogy inkább az, amit nem kell. Nem kell rohanni, nem kell bizonyítani, nem kell minden meghívásra igent mondani. Nem kell olyan életet élni, ami kívülről jól néz ki. A szabadság nem hangos, nem luxus, nem tökéletes, hanem amikor reggel nem szorul össze a gyomrod a saját napodtól. És furcsa módon pont akkor kezded először úgy érezni, hogy végre tényleg élsz...

Felvállalás

Ha valaki már az elején tudja, hogy nem képes felvállalni a kapcsolatot, miért kezd bele? Miért ígér olyan dolgokat, amikről ő maga is tudja, hogy nem fogja betartani? Egy kapcsolat nem egy illúzió, hanem valóság, amiben két ember választja egymást. De ha valaki nem hajlandó kiállni a döntései mellett, akkor inkább ne kezdjen el valamit csak a kaland ízéért...

Adok-kapok

Mindenki a nagy Ő-t keresi, de közben három-négy emberrel csetel egyszerre. Ami talán megfordult a mai világban, hogy azt nézzük, hogy a másiktól mi mit kaphatunk, és azt nem vesszük figyelembe,hogy mi mit tudunk adni. Egy nagyon énközpontú világban élünk véleményem szerint, és ez rossz hatással van az ismerkedésre is. Tehát az adok-kapokból inkább csak az van, hogy én mit fogok kapni, hogy profitálok ebből a helyzetből...És azt gondolom, hogy ezért is van az, hogy megyünk tovább, hogy oké, akkor lehet, hogy a következő ennél még többet tud nekem nyújtani...

Ajándékozás

Ma láttam egy férfit a buszmegállóban, aki elajándékozta az óráját, a telefonját és a pénztárcáját egy olyan szegény embernek, akinek csak egy kése volt...

Elválasztás

Ez most azoknak szól, akik nem tudják elválasztani a munkát és a magánéletet. Mun-ka és ma-gán-é-let.

Akikre nem tudsz nem gondolni...

A pszichológia szerint azok az emberek, akikre akkor sem tudsz nem gondolni, ha soha nem voltatok hivatalosan együtt, gyakran azok, akikhez az agyad a legmélyebben kötődött.

Nem maga az ember volt az. Hanem a lehetőség.

Az elméd nem az ő valóságukba szeretett bele, hanem abba a verziójukba, ami benned élt. Egy verzióba, ami soha nem okozott csalódást, soha nem hagyott figyelmen kívül, soha nem ment el.

A képzeletben kialakult kötődés ugyanazokat az agyi területeket aktiválja, mint egy valódi kapcsolat. Ezért fáj ugyanúgy, még akkor is, ha valójában semmi sem történt. Az agyad eltárolt minden beszélgetést, minden pillantást, minden "majdnem" pillanatot, és érzelmi bizonyítékká alakította őket - olyanná, amit szinte lehetetlen kitörölni...

Nem megszállott vagy. Nem őt hiányolod. Hanem azt az érzést, amiről azt hitted, hogy végre megtaláltad. A pszichológia szerint ez a fajta kötődés akkor alakul ki, amikor valaki csak egy pillanatra megmutatja neked azt, amire évek óta vágytál...