A férfias értékek, a férfi felelősségvállalása végveszélyben...A fiúkra a pornótól, videojátékoktól, és Ritalintól (ADHD="figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar" kezelésére használt gyógyszer) való függőség kialakulásának veszélye leselkedik. Ez lesz a jövő? Vagy talán már a jelen?
Az apák hiánya és az iskolák elnőiesedése következtében a fiúk a pornó és videojátékok elszigetelt világába menekülnek. A fiúk unatkoznak az iskolában és egyre kevésbé vannak előttük motiváló férfiminták.
Egy mai fiatalnak gyerekkora végére nagyobb eséllyel lesz tévéje a hálószobájában, mint apja az otthonában. És még ha vannak is mellettük apák, nem nagyon foglalkoznak velük: minden félórányi apa-fia beszélgetésre 44 óra jut, amit a fiúk a tévé, az okostelefon vagy a számítógép képernyője előtt töltenek el.
Valójában mennyire számítanak ezek? Miért van szükségük a fiúknak apára?
Bővebben: Hogyan tette tönkre a technológia a férfiasság értelmét?
Röviden: a "jófiús" viselkedés nem egyenlő azzal, hogy valaki erkölcsös, morálisan feddhetetlen életmódot követ, hanem, hogy kényszeresen jól akarja végezni a dolgait, elsősorban azért, hogy ezzel elnyerje mások elismerését. Önbecsülése tehát külső forrású, mások visszajelzéseiből, elismeréséből táplálkozik.
Ne egyszerűsítsük le a képet a kedveskedő, ösztöneit teljes mértékben magába fojtó, gyengéd, virágot hozó fiúcskára, "jófiú" lehet az a minden kérdésre megfelelő választ adni kívánó, okoskodó eminens egyetemista, vagy a túlórázó, családjának, akár az egészsége tönkremenetele árán is bizonyítani kívánó apuka, akit az hajt, hogy lehetőleg mindenki elégedett legyen vele.
Vegyünk sorra pár praktikus tippet, amit megtehetünk annak érdekében, hogy változtassunk ezen az állapoton:
Gyűjtsük össze az elismerést kereső magatartási formáinkat!
Felesleges vicceket puffogtatunk olyankor is, amikor annak nincs helye, csak azért, hogy pozitív visszajelzéseket kapjunk? Bent maradunk plusz két órát a munkahelyünkön, miközben ezt senki sem kéri tőlünk? Fényképeket töltünk fel a
Bővebben: Férfiképző: Hogyan törjünk ki a "jófiú szindrómából"?