A gyors férfi hatni akar. Az érett férfi kivár. A mai világ siet. A forgatókönyv mindig azonos: Gyors válasz, gyors kapcsolat, gyors elköteleződés, gyors szakítás. A férfi is így lett kondicionálva: ha akarod, vedd el. Ha nem működik, lépj tovább. 

De a valódi erő nem mindig mozdulat. A táncban is van ilyen pillanat. Megvan a zene, megvan az ölelés, megvan az energia. És mégsem lépsz. Nem azért, mert nem tudod, mi jön. Hanem mert érzed: még nem most. A fiatal vezető ilyenkor elindítja a figurát. Nem bírja a csendet. Az érett vezető viszont hagyja a zenét megszületni a testben. 

A várás nem passzivitás. Feszültség alatti nyugalom. A férfi, aki tud várni, nem sürget érzelmet. Nem sürget választ. Nem sürget intimitást. Nem azért, mert nincs vágya. Hanem mert nem fél attól, hogy a másik még nem ott tart. 

A várni tudás azt jelenti: nem kapkodsz, amikor megnyílik. Nem húzódsz vissza, amikor lassú. Nem erőltetsz tempót. A férfi, aki tud várni, nem veszíti el az irányt a csendben...És paradox módon éppen ezért történik meg mellette gyorsabban minden. Mert a nő nem érzi a sürgetést. Nem érzi a nyomást. Nem érzi, hogy teljesítenie kell.

A várás a legerősebb forma a kontroll elengedésére. És csak az tud várni, aki nem fél attól, hogy közben is önmaga marad...