Az agyad eltüntette a gyerekkorod egy részét, hogy megvédjen. Nem homályosak. Hiányoznak. És ez nem azért van, mert nem történt semmi. Hanem azért, mert túl sok minden történt. Gyerekkori stressz, elhanyagolás, érzelmi bántalmazás esetén az agy egy dolgot tesz: véd. Ez nem memóriahiba. Ez túlélés. Az agy memóriaközpontja leáll. Az érzelmek viszont elraktározódnak. Ezért nem történetekre emlékszel, hanem darabokra: egy szagra, egy hangra, egy folyosóra. A részletek eltűnnek. Az érzések maradnak. A szorítás a mellkasban. A hányinger bizonyos helyeken. A pánik, amire nincs magyarázat. A tested emlékszik, akkor is, ha te nem...Ezeket az állapotokat gyakran mondatok indítják el, amik újra meg újra megnyitják ezt a belső "széfet"...