Az ember nem felejt. Csak megszokja, hogy a szíve egyik szobája zárva van. De néha benyit oda és megnézi, hogy a fájdalom még mindig ott ül-e? Általában ott ül - csak már nem kiabál...
Az oly nehéz témák megtárgyalása mellett,melyekről beszélgettünk vagy beszélgetni fogunk,engedjétek meg,hogy hétről-hétre idézhessek "Mackóságok" kis naplómból,ahova közel két évtizede bejegyeztem olyan humoros és komolyabb idézeteket,dalszövegeket,gondolatokat,amelyek valamiért megérintettek,elgondolkodtattak,megnevettettek.Remélem,nektek is tetszik közülük néhány... Íme az erre a hétre való:
Az ember nem felejt. Csak megszokja, hogy a szíve egyik szobája zárva van. De néha benyit oda és megnézi, hogy a fájdalom még mindig ott ül-e? Általában ott ül - csak már nem kiabál...