Ha te most valakinek a szeretője vagy, akkor beszéljünk csak egy kicsit rólad...Szeretői státuszban hosszú távon általában két típusú ember marad. Az első típusba azok tartoznak, akik azt mondják, hogy "nekem csak "ARRA" van szükségem és nem akarok elköteleződni!" A második típusba pedig azok a szeretők tartoznak, akik pont hogy azért maradnak szeretői viszonyban, mert azt vallják, hogy el akarnak köteleződni. (és persze van egy harmadik kategória, amikor az illető még nem tudja, hogy szeretői státuszban van...)

Na most, ha valaki nem az egyes, hanem a kettes kategória, vagyis úgy van szeretői státuszban, hogy igazából el akarna köteleződni, akkor érdemes végiggondolnia pár dolgot. Ilyenkor reménykedünk, sőt nagyon gyakran hosszú éveken keresztül hitegetve vagyunk, hogy majd miattunk egyszer elhagyja a családját. Miközben valahol érezzük, hogy NEM FOGJA! Lehet, itt az ideje elhagyni Andersent, a nagy mesemondót,...A szeretői státusz mindig magában hordozza azt, hogy én állandóan csak a második lehetek. Vagy ha még gyerekek is vannak, akkor nagyon sokadik...

Lehet, hogy gyerekkorodban arra programoztak, hogy te mindig csak a második lehetsz? Hogy állok én az önbecsülésemmel és az önbizalmammal, ha hosszútávon benne maradok egy számomra méltatlan helyzetben? Illetve a legfontosabb, hogy el tudom-e hinni magamról, hogy valakinek az életében én az első számú helyet töltsem be? 

Aki rendszeresen szeretői viszonyokban találja magát, érdemes megfigyelnie, hogy lehet, hogy őrá is jellemző az, hogy gyerekkorában egy elhanyagolt, mellőzött gyerek volt, érzelmi szempontból legalábbis biztos. Ha gyerekkorodban azt élted meg, hogy a számodra fontos személynek nem voltál fontos és mindig csak a második voltál, milyen érdekes, hogy ezt az élményt újra teremted folyamatosan felnőttként is...Ez ad egy otthonos érzést számodra és az elme mindig azt keresi, ami ismerős. Ha te a sóvárgó és megalkuvó szerető vagy, akkor a megoldás az, hogy az önbizalmadat és önbecsülésedet felfejleszted. Ezáltal megszünteted a szeretetéhségedet és társfüggőségedet, ami azt jelenti, hogy egyedül is jól tudod magad érezni és nem leszel magányos.

És mivel eleged lesz abból, hogy a saját életed mellékszereplője legyél, ezért elkezded magad újra királynőként vagy királyként kezelni. Általános élettörvény, hogy annyi tiszteletet kapunk másoktól, amennyit saját magunknak adunk. Bónuszként, pedig, mivel megjavítottad a magaddal való viszonyodat, ezért már nem leszel rászorulva másoknak a szeretetmorzsáira...Morzsák? Mézédes kalács az, ami neked jár, úgyhogy itt az ideje, hogy kihúzd magad!